Arnieval beszélgettem az ISEUM Rallyeról, a további tervekről és szóba került a gymkhana is… Valamint megnézhetitek a szelestei belsőt is.
-Honnan jött a lehetőség, hogy előfutók legyetek Szombathelyen?
-Hát ez egy hosszú történet… Még Miskolcra kölcsön adtam a Varga Iminek a motoromat, hogy tudjon menni a VFTS-ével. Aztán valahogy úgy hozta a sors, hogy mondta nincs-e kedvem menni az autójával a Szombathely Rallyen. Így benne maradt a motorom az autóban és éltem a lehetőséggel. 🙂 Miután nincs semmilyen rallys tapasztalatom úgy gondoltam nagyon jó tanulási lehetőség a szombathelyi versenyen előfutni az első osztály előtt. Valahogy megpróbáltam összekaparni rá a keretet és így részt venni rajta.
-Életedben először versenyeztél murván. Hogy tetszett?
-Izgalmas volt. Teljesen más, mint az aszfalt. Nagyon tetszett. Az biztos, hogy rettenetesen sokat kell még rajta tanulni. Mindent gyakorolni kell, ezek voltak az első métereink. Az autóval is a verseny előtt a rajtceremóniára menet tettem meg az első métereimet. Szóval „rettenetesen” sokat készültem az autóval. 🙂 Kopott murva gumikkal mentünk, amit a Szabó Árpi haverom talált nekem a műhelybe. Semmilyen körülmény nem volt adott hozzá, hogy gyorsan menjünk, vigyáztunk az autóra meg magunkra. De azt mondom nagyon jó tanulás volt és nagyon tetszett, hogy mindig csúszik. 🙂 Remélem a nézők is örültek neki!
-A pályák, hogy tetszettek? Melyik volt a kedvenc?
-Az összes pálya tetszett egyedül a katlan nem. Az nagyon gödrös volt és miután a rendezők azt mondták nekem, hogy szinte aszfalt minőségű lesz a murva, és miután semmilyen más futómű nincs a kocsi alá, ezért maradt az aszfalt futómű alatta. Na azon a pályán nem volt jó. 🙂 A többin nem volt vele gond ott le is küldtük amennyire a tudás engedte. A kedvencem az talán a Farkaserdő volt. Az nagyon tetszett, az 16,5 km volt, hosszú lobogós részekkel és nagyon kevés volt benne a lassító. Az olyan igazi elvállalós pálya volt. Az még szombaton volt, amikor nem volt bennünk annyi kilométer, ezért magunkhoz képest ott jöttünk a leglassabban. De mondjuk egész versenyen nem siettünk, mert nem voltak a technikai feltételek olyanok.
-Első osztály előfutójaként kezdtétek a versenyt, rally2 előfutójaként fejeztétek be. Ez hogy is történt?
-Azt hiszem a 8. szakaszig az első osztály előtt mentünk, majd a nézők biztos búslakodhattak, hogy kiesett a szürke VFTS. De nem! Szerencsére nem estünk ki. Csak az első osztály és a rally2 között nem volt előfutó. Miután megcsúszott a másod osztály időterve az első osztályhoz képest, nem akarta a rendezőség felengedni úgy az első éles autót, hogy előtte nem ment el egy előfutó biztonságból. Ezért a versenyrendezőség megkért, hogy álljunk be a rallye2 elé. Így jó, mert minden fotóalbumban megtaláljuk magunkat az ORB-sben is és a rallye2-ben is. 🙂 Nekünk végülis mindegy volt hol megyünk, jól éreztük magunkat. Meg legalább közelebb voltak a kategória társak, több Zsiguli volt hozzánk közelebb. 🙂
-Ha már szóba került a rally2. Korábban említetted, hogy jó lenne rallye2-es futamokon indulni. Mik a reális célok ez ügyben?
-Háát reális cél nem nagyon van. 🙂 Nem tudom mi lesz vagy, hogy lesz. Ez egy kivételes alkalom volt és remélem lesz folytatása. Köszönöm, így utólag is a bizalmat Varga Iminek, hogy odaadta a VFTs-ét. Aztán, hogy lesz-e folytatás azt nem tudom én nagyon szeretnék menni, valahol valamivel, de még nem tudok nyilatkozni. Bárminek örülnék, ha előfutónak, ha mezőnybe mennénk. Ha előfutónak megyünk garantált, hogy jó gumit nem rakunk fel az autóra. 🙂 Ha mezőnybe, akkor sem, mert nincs rá pénzünk. Szóval a csúszkálás mindenképpen garantált. Majd a sors hozza, hogy hol fogunk menni. Remélem, hogy fogok tudni menni.
-Ha már bármi jöhet a gymkhana-val mi a helyzet? Korábban azt is mondtad, hogy jó lenne.
-A gymkhanat egy nagyon jó dolognak tartom. Gondolkodtunk rajta. Dénes Mikivel – aki most szerelt nekünk Szombathelyen – beszélgettünk, hogy lehet el kéne majd menni gymkhanara Tökölre. Közel van és edzés lehetőségnek tök jó. Nem ez a fő cél a karrierem során. De ha azt nézzük, ár-érték arányban mennyit autózhat az ember az a legjobb lehetőség.
-Végezetül kiknek szeretnél köszönetet mondani?
-Mindenkinek aki hozzá járult, hogy ott lehessek! Nagyon sokan segítettek. Szeretném megköszönni a lehetőséget Varga Imrének, hogy rám bízta a gyönyörű VFTS-ét, a kocsi felkészítést a Kasza Motorsportnak és Kasza Zolinak, a gumikat Szabó Árpi barátomnak, a felnire felrakást a Peters Gumiklinikának, a BPracingnek a trélert, hogy le tudtuk vele vinni a versenyautót, Dénes Mikinek a szervizbuszt, a Matricakell-nek a matricákat és a dekort, Tominak és Gyulának, a szuper ételeket, és nem utolsó sorban a családomnak, hogy kibírják a „hülyeségem”!
Lájkold Arniet a Facebookon!
A szelestei belső:
