Marton Zoltán, Balics Ákos és Radnai József mesélt fehérvárcsurgói kalandjairól.
Radnai József: „Nekünk ez volt az idei verseny első futama”szponzorok nélkül”. Nagyon jól éreztük magunkat azt leszámítva, hogy sajnos majdnem minden gyorson voltak problémáink. Többek között az első gyorson sajnálatos módon a gyorsasági közepén elmelegedett a fékünk, a célba füstfelhővel érkeztünk, egy rossz választást tudtunk magunkénak a fékbetéttel kapcsolatba….Innentől kezdve a maradék 5 gyorsaságit így teljesítettük! 2.gyorsaságin mivel állítottunk a motoron így sokkal többet evett mint, amit megszoktunk. Beleestünk abba a csapdába, hogy kevés lett az üzemanyagunk, sajnos sokat mentünk 3 hengerrel. 🙁 A 3. gyorson sajnos a rajt után beforogtunk, utána már kezdtem magamra találni és a maradék szakaszt egészen jól tudtuk teljesíteni. A sok kihagyás után magamra találtam… 4.gyorson sikerült jól autóznunk, hiba nélkül! Viszont, hogy ne legyen semmi szerencsénk az 5.gyorsaságin ismét nem sikerült jót autózni, mert a gyorsasági közepén az utólagosan felszerelt navigátor lámpa lesett és miért is ne a fék pedál alá…itt bennhagytunk kb. egy 10 mp-et.Viszont a napot sikerül szépen befejeznünk a 6.gyorsaságival, ami probléma mentes volt! 🙂 A verseny szervezéssel semmi problémát nem tapasztaltam, gördülékenyen lement! Igaz egy dologgal nem vagyunk kibékülve a csapattársaimmal, hogy összevont kategória van!”
Balics Ákos: „Vegyes érzelmekkel teli hétvége… A rábaringi sikeres szereplés után nagy reményekkel vártuk a bajnokság 2. futamát. Tudtam, hogy nem lesz könnyű dolgunk, hiszen nagyon jó kis mezőny gyűlt össze a kategóriánkban. Ez volt életem első olyan versenye, hogy új gumikkal rajtolhattunk el. Sajnos ez csak az első két kerékre volt igaz, de ennek is nagyon örültünk. Az első 2 gyorsasági azzal telt, hogy próbáltam egyre mélyebb féktávokat venni és kiismerni, miként viselkednek a Yokohama-k. Hiába nyomtam ki a szemét a vasnak, bekövetkezett amivel már a verseny elején számoltam. A rábaringen még annyira nem mutatkozott meg, a pálya jellegéből adódóan, de ezen a versenyen már tisztán látszott, hogy a kategóriatársakhoz képest 10-20 LE hátrányban vagyunk. A 2.-ban történő kigyorsításokon vesztünk sokat (0,6 – 1 mp/km), mert valamiért az alsó fordulatszám tartományokban nyomatékszegény a motor. Próbáltam kompenzálni a széria 91 ló adta hiányosságokat, de ennek az lett a következménye, hogy a 3-as gyorson többször is lógtunk az árokban. 🙂
De, hogy ne csak a panaszkodásról szóljanak a dolgok, el kell mondjam, hogy nagyon jól éreztük magunkat, nagyon jó kis versenyt hoztak össze a szervezők (egy két apróságtól eltekintve) és ismét értékes kilométerekkel lettem gazdagabb. Ez azért fontos, mert ez előbb-utóbb meghozza majd a gyümölcsét, a gyümölcsből pedig pálinkát lehet főzni…
Viccet félretéve, szeretném megköszönni a hétvégét a navigátoromnak, aki ezúttal is hiba nélkül teljesített, a szervizcsapatnak és a Murai Gumiservice-nek a támogatást!
Lábatlanon találkozunk!”
Marton Zoltán: „Az idei évben autót váltottunk, a Suzukiból egy Clioba ültünk át. Egyelőre nem állítanám, hogy összebarátkoztunk, mert amennyire könnyű vezetni a Cliot, annyira nehéz megszokni a széria váltót és futóművet az „A”-s Suzuki után. A verseny előtt sajnos nem volt lehetőségem kipróbálni az Écs után jelentősen átállított autót, ezért izgalommal néztem a verseny elé…
A pályabejáráson nagyon jó itinert írtunk, ennek ellenére az első szakaszon elkövetett buta hibámmal rengeteg időt veszítettünk (Annyira halk az autó, hogy egy megcsúszást követően nem mentem tovább, hanem újra akartam indítani az autót, ami egyébként járt és irányban volt…). Az első körünk ennek megfelelően oda-vissza elég gyenge lett, de ezután gyorsról-gyorsra folyamatosan javulva, jó hangulatban, sok tapasztalatot szerezve autóztunk.
Úgy gondolom, hogy a szervezés is kitűnő volt, viszont hiányolom a Shakedown-t! Hiszem, hogy az nem egy felesleges időhúzás, hanem egy olyan aktív biztonsági tartozéka a versenynek, amellyel a versenyzők úgy gyorsulhatnak jelentősen, hogy mégis baleseteket kerülhetnek el. Egyébként a pálya elejében lévő kavicsos, vashidas rész kivételével a vonalvezetés kiváló és az időjárás is nagyszerű volt. Nem panaszkodhattunk a körülményekre… Nagy köszönet a fehérvárcsurgói Szabó családnak a parádés szervizterületért és a szíves vendéglátásért!
Támogatóinknak hála az idei évben 8 versenyen tudunk részt venni és vélhetően sikerül megtanulnom az autót, valamint év végéig sikerül kijavítanunk az újonnan épített versenyautó gyermekbetegségeit. Következő versenyünk Bakonya.
Támogatóink:www.munkaruhazat.hu www.hajtastechnikabolt.hu Euro-Lock Profi vegyianyagok, AutoFerrum Szombathely, AVIA Szombathely, PCE műszerek, Storefleur Virágüzlet„
Folytatás hamarosan!
