Balics Ákos, Virág Tamás és Szőke András mesél a söptei kalandjairól.
Balics Ákos (Suzuki):
„A rábaringi baki után már nagyon vártam a söptei versenyt. 5 hétvégén keresztül szögeltem a versenyautót (barátnőm nagy örömére) mire üzemképes állapotba került. Gombás Gergő barátom jelezte, hogy kész feláldozni az életét, meg már amúgy is elbúcsúzott a családtól, egyszóval beülne navigálni. Kb. 2007 óta tervezgettük, hogy elindulunk együtt valahol, most végre összejött. Mivel jó barátságban vagyunk, így a „Még össze kell szoknom a navigátorral” című sablonszöveget ki is hagynám arra a kérdésre vonatkozóan, hogy „Ugyan már miért kaptatok fél percet az első gyorson a kategória győztestől?” A válasz egyszerű. Volt egy stratégiánk, miszerint szép fokozatosan gyorsulunk a verseny folyamán, de a legfőbb célunk az volt, hogy épségben hazavigyük a versenyautót. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy az első 2 gyorson nem mertem átnyomni a hosszú nyújtott kanyarokat, hiszen nem tudtam miként viselkedik majd az autó. Sajnos murvagumikra már nem futott a költségvetésből, így 12 éves téli gumikkal álltunk a rajtba, ami a féktávokon nagyon meglátszott. Pap Tamás szavai jutottak eszembe: „Akkora féktávot veszünk, hogy rajtunk röhög mindenki!” Röhögjetek csak – gondoltam – de tartalék hűtőt nem hoztunk magunkkal, szóval ha odacsapjuk az orrát akkor itt a vége. A 3. és 4. gyorsasági szerintem nagyon jól sikerült. A pálya minősége is nagyon sokat javult, sokat tisztultak az ívek. Ekkor már teljesen felszabadultan versenyeztem és itt már csak 8 másodpercet kaptunk a Nagy Ákoséktól a 16 km-en. (Ezúton is gratula nekik!) Nem tudom, hogy hány lóerős lehet az ő kocsijuk, de a mi 90 lóerőnk, vonatfüttyhosszú váltónk Borsfai Dávid fenyegetéseivel fűszerezve, miszerint „Ha megint összetöröd élve eláslak!” ennyire volt elég. A lényeg, hogy Gergővel jól éreztük magunkat, remek szervezés mellett egy nagyon jót versenyeztünk és a bajnokság szempontjából értékes pontokat szereztünk. Az Epöl-Bajna sajnos úgy tűnik, hogy kimarad számunkra. Ha esetleg kallódik otthon valakinek 13-as murvagumi, akkor azt nagyon szívesen fogadjuk. Anélkül nem nagyon látom értelmét elindulni. Nem a dobogó harmadik fokáért szeretnénk küzdeni, kifogások ide vagy oda…”
Szőke András (Citroen):
„Nagy izgalommal vártuk már a söptei versenyt. Az izgalom egyik oka az volt, hogy murván még sosem versenyeztünk. A verseny előtti hétvégén sikerült tesztelnünk pár km-t az autóval, de sajnos nem tudtunk sokat menni,mert technikai problémánk volt. A pálya teljesen idegen volt nekünk ez még izgalmasabbá tette a versenyt és örültünk is,hogy nem ismétlődő pályán megyünk. Az első gyorsasági szakaszon félve indultam ez meglátszott az időeredményen is,de második a gyorson már jelentősen tudtunk javítani az időnkön. Harmadik-negyedik gyors már körgyors volt ami 14.3km volt ezeken Kategória 1.helyet sikerült mennünk. Szerencsére műszaki problémánk nem volt a verseny alatt. Végül a versenyben a Kategória 2. helyet és Abszolútban a 3. helyet sikerült megszereznünk. Összességében nagyon jól éreztük magunkat, nagyon tetszett a pálya nyomvonala is, élvezetes versenyen vehettünk részt. Készülünk már a következő futamra reméljük hasonló eredményt sikerül elérnünk. De addig még pár dolgot meg kell csinálnunk az autón. Köszönjük a támogatást a T+F Kft.-nek!”
Virág Tamás (Lada):
„Számunkra már az elején izgalmas versenynek ígérkezett a söptei futam, mert most mentünk először a Benjaminnal, új volt az autónk, viszonylag új volt a murva is nekünk, tehát nagyon vártuk az egészet! Rögtön az elejétől kezdve szinte teljesen fék nélkül mentünk és az a pár darab kopott murvagumi is kevésnek bizonyult amiket vittünk magunkkal! Nagyon megterhelő volt ez a nagy meleg, a technikát is és minket is megviselt (ezúton is gratulálni szeretnék mindenkinek, aki teljesítette a futamot ! 🙂 )az utolsó gyorsról az autó problémája miatt kikéstünk, bent a gyorson pedig a Fleischer Józsiék bukása miatt meg kellett állni így átlagidőt kaptunk! Némi hátránnyal sikerült a középmezőnyben autózni, igazából nagyon nem vártam többet így elsőre, örülök, hogy célba értünk és sikerült egy jóízűt autózni! Köszönjük mindenkinek a segítséget, aki bármilyen formában is hozzájárult a versenyhez, versenyzésünkhöz! 🙂 Sajnos egyenlőre anyagi okok miatt nem tudunk menni, legközelebb talán a szeptemberi futamon lehet látni újra az autónkat! 🙂 Addig is jó nyarat és jó versenyzést mindenkinek!”
