A Szalay Balázs, Bunkoczi László páros beállította pályafutása legjobb eredményét és az összetett 20. helyen ért célba a Dakar ralin.
Az Opel Dakar Team kettőse az elmúlt tíz szakasz során 5600 kilométert teljesített a híres hírhedt perui dűnék között, amelyből 2956 km volt a mért szakaszok hossza. A szokásosnál rövidebb verseny volt, de az indulók egybehangzó véleménye szerint a legkeményebb azóta, hogy 2009-ben Afrikából Dél-Amerikába költözött a verseny. Az idei viadal utolsó napjára még egy 112 kilométeres szakaszt jelöltek ki a szervezők, s ha bárki azt hitte, hogy sétagalopp lesz, nagyot tévedett. Puha homokos és dűnés szakaszon zavarták át újra a mezőnyt, hogy az indulók többségének legyen még egy utolsó emléke arról, milyen is a dűnék között ásni… A fordított sorrendben elrajtoltatott hurokszakaszon, amely a piscói táborból rajtolt és ott is ért véget, Szalay Balázsék a 22. helyen értek célba, ami az összetettben a 20. helyet jelentette számukra. „Nagyon nagy drukkal álltam neki ennek a szakasznak, de a szervezők lendületes, élvezhető, jó pályát raktak össze, igaz, egyszer még így is ásnunk kellett – mondta a célban az Opel Grandland X pilótája, akinek ez volt a 14. Dakarja, s kilencedszer ért célba. – Megküzdöttünk ezért a célba érkezésért, s ezért a huszadik helyezésért, aminek nagyon örülök. Noha voltunk már huszadikok, évről évre nehezebb a verseny, sűrűbb a mezőny, egyre több gyári autót adnak bérbe és egyre több a jó és rutinos versenyző. Nagyon szép eredmény a huszadik hely, megküzdöttünk érte, sok kitartás kellett, hogy elérjük. Csapatmunka volt: Bunkoczi Laci és a szervizes srácok nélkül nem ment volna.”
Navigátor-szempontból sem volt könnyű az elmúlt majdnem két hét – főleg azért, mert viszonylag kis sivatagi területen rendezték meg a szakaszokat, ami azt jelenti, hogy a végére már mindenfelé nyomok vezettek, emiatt nagyon pontosan kellett navigálni ahhoz, hogy az ember ne tévedjen el. „Melós volt az utolsó szakasz is, s bár nyilván nem az volt a rendezők terve, hogy minél többen kiessenek, azért ma is elég sokan ástak a dűnék között – mondta Bunkoczi. – Az utolsó kilométereken már visszaszámoltam, s szurkoltam, most már ne legyen semmi bajunk. A huszadik hely tisztességes eredmény, beállítottuk a legjobbunkat, bár 2012-ben talán valamivel könnyebb volt megszerezni a huszadik helyet, mint most. Ez most elég keserves volt, rettenetesen sokat ástunk, ugyanakkor végig egyenletes teljesítményt nyújtottunk. Ez volt a huszadik hely titka, és az, hogy amennyire tudtunk, vigyáztunk az autóra.”
