A japán márka 12 Dakar Rallyt nyert meg és 150 szakaszgyőzelmet szerzett. A cikkben a Mitsubishi Dakar Rallys eredményeit ismerheted meg.
A Mitsubishi először 1983-ban a Párizs-Algéria-Dakar Rally-n képviseltette magát. Az angol Cowan-Malkin páros a 11. helyet szerezte meg a viadalon.
Egy évvel később a Cowan-Seyer duó a 3. helyet szerezte meg, míg csapattársa a francia Rigal-Fourtico a 7. helyen futott be.
1985-ben megszületett a gyémántos márka első Dakar Rally elsősége a Zaniroli-Da Silva páros révén. Mögötte a Cowan-Seyer páros ért be. A Beguin-Marget páros nem látta meg a célt.
1986-ban a Rigal-Maingret páros a 3., a Cowan-Seyer duó az 5., míg a Zaniroli-Da Silva páros a 7. lett.
A következő évben a Shinozuka-Fenouil páros a 3. lett. A 8. helyre futott be a cowan-Seyer páros. A Masuoka-Takahashi páros a 29. lett.
Egy évvel később Shinozukáék javítottak egy helyet. A 8. helyen futott be a Tijsterman-Tijsterman páros.
1989-ben a Párizs-Tunisz-Dakar viadalon az első 10 helyre 5 Mitsubishi Pajero férkőzött be. 3. lett a Tambay-Lemoyne páros, 5. lett a Tijsterman- Tijsterman duó, mögöttük a Shinozuka-Magne páros végzett, őket a Fontenay-Musmara páros követte. A 10. helyre, pedig a Da Silva-Thomas páros ért be.
1990-ben a Párizs-Tripolisz-Dakar Rally-n a 4. lett a Cowan-Delferrier páros, mögöttük a Shinozuka-Magne páros végzett. A Masuoka-Oligo páros a 10. lett.
1991-ben a 2-4 helyeket szerezték meg a Lartigue-Destalliats, Fontenay-Musmarra, Eriksson-Parmander sorrendben. 1992-ben a Párizs-Fokváros Rally-n megszületett a második Mitsubishi győzelem az Auriol-Monnet páros révén. A dobogó másik két fokát is a három gyémántos márka képviselői foglalták el: Weber-Hiemer és a Shinozuka-Magne párosok.
Egy évvel később a Saby-Serieys páros diadalmaskodott. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a 3. szakaszon a konkurens Citroenesek jóval többször voltak kénytelen kereket cserélni s egy órás előnyt szereztek Sabyék. A 4. helyre a Weber-Hiemer páros, míg az 5. helyre a Shinozuka-Magne páros érkezett.
1994-ben a 11. szakasz maga volt a pokol. Az egész mezőny beragadt a dűnék közé, a versenyzők többet ástak, mind autóztak, vagy motoroztak. Meglehetősen nagy volt a feszültség, Hubert Auriol és a versenyigazgató Fenouil komolyan hajba kaptak. Azzal vádolták meg Fenouilt, hogy ígérete ellenére nem küldött ki előfutó autókat, hogy azok jelentsék, milyen az aznapi terep. Látva a homokkal vívott szinte reménytelen küzdelmet, a Citroën inkább kihagyott egy ellenőrző pontot és vállalta az ezzel járó büntetést, mintsem hogy a dűnék között töltsék az éjszakát. A Mitsubishisek viszont 25 órányi küzdelmet vállalva végig csinálták az embertelen erőpróbát, de mint kiderült, hiába. A versenyigazgató döntése értelmében ugyanis az egyik ellenőrző pont már bezárt, mire odaértek (túl késő volt már), így gyakorlatilag nem volt értékelhető a teljesítményük, illetve csak nagy büntetés árán tudtak volna továbbmenni. Igen ám, de nem maradt idejük sem a pihenésre, alvásra, szerelésre, így a holtfáradt gyári versenyzőket Ullrich Brehmer csapatfőnök inkább visszaléptette a további küzdelmektől. Maszuoka tovább mehetett, ő végül a negyedik helyen végzett. A 10. helyre futott be Ten Harkel.
1995-ben a Granda-Dakar Rally-n A 10. szakasznál még mindig szoros volt a küzdelem Lartigue, Fontenay és Saby között, a három versenyző fél órán belül voltak egymáshoz. A folytatásban Bruno Saby került bajba. Méghozzá igen nagy bajba, mert a hátsó felfüggesztésének egyik karja úgy széttört, hogy semmit sem tudtak vele kezdeni. Órákig tartott, mire a szerelőkamion beérte őket és kicserélték a felfüggesztést. Ezzel el is dőlt a verseny, mert Pierre Lartiguét már senki sem tudta befogni. Így Saby lett a második, Shinozuka a harmadik, míg Fontenay a 4. A 9. helyen futott be a Pornsawan-Tull kettős, akik ezzel a T2 kategóriát is megnyerték. Mögöttük a Masuoka-Schulz páros végzett.
Egy évvel később Fontenay a 3., Masuoka a 6., Saby a 7. lett.
1997-ben Dakar-Agadez-Dakar viadalon az első négy helyen Mitsubishi végzett: Shinozuka, Fontenay, Saby és Masuoka sorrendben. Az első tízbe még két Mitsubishi fért be: Strugo és Souza.
1998-ban a Mitsubishik továbbra is egymás sarkában loholtak, amikor is a 12. szakaszon beütött a krach. Legalábbis Bruno Saby számára, akinek autójában tényleg felforrt a hűtővíz, így 20 percet kellett várnia, mire annyira lehűlt a motor, hogy tovább tudott menni. Ezzel Saby megint elbukott egy versenyt, hiszen a hátralévő szakaszokon már nem volt reális esélye ekkora hátrányt behozni. Fontenay került az élre, aki ezt a vezető helyet gyönyörűen megvédelmezve, meg is nyerte a versenyt.
A következő évi versenyen három szakasz után a félgyári Mitsubishivel versenyző Jutta Kleinschmidt állt az élen. Végül megesett az a csúfság, hogy a gyári Mitsubishik elöl Jean-Luis Sclesser halászta el a győzelmet, saját építésű, Renault motoros buggyjával. Prieto a 2., Kleinschmidt a 3., Shinozuka a 4., Masuoka a 6., Fontenay pedig a 9. lett.
2000-ben a Dakar-Kairó versenyen újra Schlesser diadalmaskodott, újabb kínos pillanatokat szerezve a Mitsubishinek. Fontenay a 3., Kleinschmidt az 5., Masuoka a 6. lett.
2001-ben Schlesser és Masuoka küzdött a győzelemért. A 19. szakaszon a feszültség még nagyobb lett. Schlesser és Servia az előírt idejüknél szándékosan előbb rajtoltak, ráugrottak a gázpedálra, és a fák által szegélyezett úton óriási port fölverve elvágtattak. Mindezt azért, hogy Masuoka beszoruljon mögéjük, vagy a fák, bokrok közé kényszerüljön. Schlesserék persze szabálytalanok voltak, de úgy gondolták, ha egy kis büntetéssel megússzák a dolgok, ezzel a manőverrel nyerhetnek annyit, hogy az összetettben Schlesser megelőzheti Masuokát. A japán versenyző, amint látta, hogy mi történt, mint egy őrült vetette magát utánuk. Elképesztő tempóban rohant a fák, bokrok között és meg is előzte a hátvéd Serviát, de közben ráment egy fatuskóra és leszakadt a bal hátsó futóműve. Félre kellett állniuk, a navigátor Pascal Mainon kiugrott az útra, ott várta az érkező Serviát, aki azonban majdnem elütötte őt, Maimon csak az utolsó pillanatban tudott elugrani előle. Fontanay persze ezúttal is jött segíteni, de mire megjavították a hibát, Schlesser már messze járt. Ezt persze a versenybíróság sem nézhette tétlenül. Késő éjszakáig tartó vita után egy óra időbüntetéssel sújtották Schlessert, aki így visszacsúszott a harmadik helyre, Kleinschmidt és Masuoka mögé. Bizony, a kakaskodás következtében a német hölgy került az élre, amit az utolsó 20 km-en már gyerekjáték volt megvédenie. Sousa az 5., Fontenay pedig a 6. lett.
2002-ben az Arras-Madrid-Dakar Rallyn Masuoka végre beteljesítette álmát, megnyerte a versenyt. Ebben az évben az első 10 helyen 9 Mitsubishi végzett. A sorrend: Masuoka, Kleinschmidt, Shinozuka, Fontenay, Sousa, Al Hajri, Alphand, Kolberg, Ratet (Toyota), Misslin.
2003-ban a friss Mitsubishi szerzemény, Stephane Peterhansel és a bajnok Maszuoka felváltva vezették a mezőnyt. Schlesser ezúttal nem volt annyira versenyképes, sőt, műszaki hibák miatt fel is kellett adnia a küzdelmet. Az éllovas Peterhansel és Maszuoka közül hol az egyik, hol a másik volt egy picivel előrébb és Peterhansel csak az utolsó napokban tudott nagyobb, kb. 20 perc előnyre szert tenni. Ekkor már úgy tűnt, minden rendben is lesz vele, de az utolsó előtti napon beszorult Jutta Kleinschmidt mögé. A német versenyző által felvert porban ugyan megpróbált óvatosan közlekedni, mégis ráfutott valamire, kilyukadt a hűtője, így meg kellett állnia. Mire megérkezett a segítség, annyi időt veszített, hogy Maszuoka simán átvette tőle a vezetést. A japán versenyzőnek ezt követően már csak be kellett gördülnie a Sharm El Sheiki célba, hogy megszerezze a győzelmet. Mögötte Fontenay, Peterhansel és Sousa végzett.
2004-ben azonban már Peterhansel nyert. Mögötte Masuoka végzett, míg Mayer az 5. lett. Egy évvel később a Barcelona-Dakar Rally-n Peterhanselt csak Luc Alphand tudta veszélyeztetni, de műszaki hibák miatt a végén már a francia versenyzőnek sem maradt esélye, így Peterhansel ismét nyert. Mögötte Alphand végzett, míg Roma a 6. lett.
2006-ban a vége előtt nem sokkal Peterhansel, Alphand, De Villiers volt a sorrend, amikor néhány szakasszal a vége előtt azonban Peterhansel elkövetett egy hibát. Kényelmes előny birtokában ráment egy fatuskóra, amely leszakította a Mitsubishi Pajero első futóművét. Mire sikerült megjavítani, már nemcsak az első helyét, de még a dobogót is elveszítette. Luc Alphand pedig köszönte szépen, élt a lehetőséggel és annak rendje és módja szerint megnyerte a versenyt. Végül Roma lett a 3., Peterhansel pedig a 4.
2007-ben Peterhansel kiköszörülte az előző évi hibáját, nyert. Mögötte Alphand végzett, Masuoka az 5. lett, Roma pedig a 13.
2008-ban a versenyt törölték. Létrehozták a Dakar Seriest, amelynek első versenyén (Central-Europe Rally) Peterhansel a 2. lett. A második versenyt (Pax Rally) megnyerte. Alphand a 3., Roma pedig a 6. lett. 2009-ben új autóval a Racing Lancerrel vágtak neki a versenynek, amit már az ellenfelekhez hasonlóan dízel motor hajtott. Masuoka már az első napi célba is kötélvégen érkezett és motorgondok miatt a verseny feladására kényszerült. Alphand navigátora rosszul lett, ezért a verseny feladására kényszerültek. A 7. szakaszon Peterhansel autója kigyulladt és így feladni kényszerültek a versenyt. Roma az egyetlen állva maradt autóval a 10. lett.
2009 februárjában a tizenkétszeres Dakar győztes Mitsubishi bejelentette, hogy a gazdasági világválság miatt kiszáll. A Mitsubishi 150 szakaszgyőzelmet szerzett az évek során.
