Skip to content
Főoldal / Dakar 2022 / Dakar 2022: A MAZ politikai okok miatt nem indulhat

Dakar 2022: A MAZ politikai okok miatt nem indulhat

MAZ
Fotó: DPPI/E.Vargiolu

Három kamionnal indultak volna januárban Szaúd-Arábiában. A Fehéroroszország elleni EU-s szankciók miatt nem állhatnak rajthoz.

Aki figyelmesen átböngészte a 2022-es Dakar Rally nevezési listáját, észrevehette, hogy a MAZ kamionjai nincsenek rajta. A MAZ 2012-től indul a Dakaron, 2020-ban Siarhei Viazovich a harmadik helyen végzett. Jövő januárban a három kamiont, Siarhei Viazovich, Aliaksei Vishneuski és Aliaksandr Vasileuski vezette volna.

Bár a Dakar Rally sportesemény, egyben kereskedelmi esemény is. Míg a szervező a verseny lebonyolításával nyújt szolgáltatást, addig a résztvevők, mint ügyfelek a nevezési díj és egyéb díjak befizetésével vásárolják meg azt. A versenyt szervező francia ASO pedig – az Európai Unió bármely más szervezetéhez hasonlóan – most nem köthet üzleti tranzakciót a MAZ-zal, mert azzal törvénytelenül járna el.

2021. június 21-e óta a MAZ szerepel azon szervezetek listáján, amelyekre az Európai Unió szankciókat sújt Fehéroroszország ellen. Konkrétan a minszki autógyártó esetében ez az úgynevezett vagyonbefagyasztás. Ennek a szankciónak a lényege több korlátozás, amelyek közül az egyik az uniós jogalany és a fehérorosz szerződő fél közötti kereskedelmi ügylet megkötésének tilalma.

“Az Európai Unió által meghozott és különböző fehérorosz jogi személyeket, köztük a MAZ autógyártót érintő intézkedések miatt a francia hatóságok arról tájékoztatták a Dakar szervezőit, hogy jogilag lehetetlen, hogy a MAZ részt vegyen a 2022-es versenyen. Erről a döntésről a Dakar szervezői kénytelenek voltak tájékoztatni a MAZ-t” – áll a szervezők közleményében, miután szárnya kaptak olyan hírek, hogy miattuk nem indulhatnak.

Miért vannak szankciók Fehéroroszország ellen?

A Fehéroroszország elleni szankciók szigorítására alig egy hónappal azután került sor, hogy fehérorosz vadászgépek leszállásra kényszerítették az ír Ryanair Vilniusba tartó gépét Minszkben. A fehérorosz fővárosban való leszállás után letartóztatták Aljakszandr Rihoravics Lukasenka rezsimjének száműzött bírálóját, Raman Prataszevicset és barátnőjét, akik a repülőn utaztak.

Az ellentmondásos akcióra válaszul jöttek a szigorított szankciók, amelyek nemcsak a fent leírt incidensre reagáltak, hanem például arra is, hogy a Lukasenko-rezsim elnyomja a 2020-as elnökválasztás (ahol az eredmények meg lettek hamísítva) utáni tüntetéseken részt vevő fehérorosz állampolgárokat.

Az Európai Unió Tanácsa a következőképpen indokolta a szankció kiszabását:

„A minszki autógyár az egyik legnagyobb állami tulajdonban lévő autógyártó Fehéroroszországban. Maga Lukasenko úgy beszél róla, mint „az ország egyik legfontosabb ipari vállalkozásáról”. Ez a Lukasenko-rezsim bevételi forrása. A MAZ felajánlotta létesítményeit és felszereléseit, hogy politikai gyűlést tarthasson a rezsim támogatására. Ezért a MAZ egyrészt profitál a Lukasenko-rezsimből, és egyben támogatja azt.”

A MAZ alkalmazottai, akik a 2020 augusztusában Fehéroroszországban lezajlott választások után sztrájkokban és békés tüntetésekben vettek részt, megfélemlítette a cég vezetése, majd később elbocsátották őket. Az alkalmazottak egy csoportját bezárták a MAZ gyárban, hogy ne csatlakozhassanak a többi demonstrálóhoz. A MAZ ezért felelős a civil társadalom elleni elnyomásért, és támogatja a Lukasenko-rezsimet.