Szabó Zoltán: Relatív hibátlan versenyt sikerült futni

Szóba került a kategória győzelem a Virtuális Eger Rallyn, a szimulátorozás és az idei tervek.

-Gratulálunk a Virtuális Eger Rallyn elért abszolút 4., és kategória 1. helyhez. Hogy alakult számodra a verseny?
-Köszönöm. Igazából másokkal ellentétben én nem készültem túl sokat a versenyre. Korábban a készítő szervezett egy World Series című eseményt, ahol ezeken a pályákon mentünk már, illetve szeretek itt gyakorolni, így voltak az autóhoz beállítások is. Ezek a beállítások az első “szombati” napon relatíve jól is működtek. Relatíve rövid áttételt használtam, és mivel ezeken a pályákon nem voltak túl hosszú egyenesek ezért aránylag jónak találtam. Biztos lehetett volna az autón még javítani beállítások terén még több gyakorlással, teszteléssel egyébként. Viszont én ezekben az időkben is dolgozom, igaz csak itthonról, de ettől függetlenül nem lett sokkal több szabadidőm. A második „vasárnapi” nap kezdtem el érezni, hogy nagyon sok marad benn a kocsi beállításai miatt. Persze ez is relatív, de a 190-es végsebesség azokon a gyorsaságikon amiknek a felét leszabályzáson teljesíti az ember… hát mit mondjak. Nagyon kevés. A második körre próbáltam még állítani rajta a szervizben, de vaktában tologatni a fokozatok nem mindig a legcélravezetőbb. Sikerült nyerni egy 6-7 km/h-t, de a 4-es és 5-ös fokozat közti különbség túl nagy lett így. Valamit sikerült azért így is gyorsulni, de csak tizedekben mérhető. Ezt leszámítva egy relatív hibátlan versenyt sikerült futni. Pár korlát érintés volt csak, ami a most használt törés modellnél nagyon kis sérüléseket okozott csak. Illetve egyszer az egyik tövezés közben egy bozót szélébe sikerült belekapni.

-Úgy tudom szerettél volna egy navigátor cserét eszközölni. Hogy is volt ez?
-Igen, sajnos 2020-ban még mindig ott tartunk, hogy nagyon sok helyen pontatlan, vagy egyszerűen rossz dolgokat mondd a navigátor egy ilyen szoftverben. Így csak azok tudnak teljesen hibátlan, és top időket futni, akik az utolsó kavicsig pontosan ismerik a pályát. Nekem pont ez volt a problémám. Úgy gondolom, hogy a valós életben sosem tudunk annyira felkészülni, mint amennyire egy ilyen programban be lehet gyakorolni a pályát. Ezért én úgy használom ezeket a szoftvereket gyakorlásra, edzésre, nem tudom minek kellene ezt hívni, hogy igyekszem nem megtanulni a pályát, nem a játékot kitanulni. Több ennél sokkal komolyabbnak tartott szoftvert is használok, és rotálom őket. Persze egy idő után mindent kitanul az ember, ezt nem lehet elkerülni, maximum lassítani. Ezért is voltak problémáim a navigátorral. Többször későn, sokszor pedig egyszerűen rosszul mondja be a kanyarokat. Ami ilyen helyzetben akár a verseny végét is jelentheti. Édesapám az anyós oldalon pedig sosem hibázott még. 🙂

-Régóta szimulátorozol, mit lehet tudni a szimulátoros múltadról?
-Igen, szerintem amióta felérem az asztalt játszom ilyen szoftverekkel. Körülbelül 12-13 voltam mikor az első kormányomat kaptam. Utána nagyon sokat pörgettük apuval a Richard Burns Rally-t és az rFactor-t. Az első online versenyemen valamikor 2008-2009 környékén indultam. Azóta hullámzó lelkesedéssel és időbefektetéssel ez a mai napig tart. Általában ezzel egyenes arányban vannak az eredmények is. Annak idején az első igazán komoly bajnokság amiben részt vettem a Magyar Richard Burns Rally Bajnokság volt 2012 környékén. Őszintén szólva nem emlékszem, hogy hol végeztem, viszont arra igen, hogy rengeteg ma feltörekvő fiatal volt ott a nevek közt már akkor is. Ezt követően kisebb csönd következett, és ahogy az egyetem véget ért, de még épült a Maxi ültem vissza újra a szimulátor mögé komolyabban. Az eddigi talán legnagyobb eredményem 2018 őszén jött össze. Ebben az időszakban a műhely körüli hercehurca miatt nem tudtunk a valóságban versenyezni. Így minden szabadidőmet vagy az utcai autóval, vagy a szimulátorban töltöttem. A GTR-Master GT2/GT3 Bajnokságában indultam, két nagyon ügyes kezű sráccal egy csapatban. A szezon végére abszolútban és kategóriában is a 3. helyen sikerült végeznem, illetve a csapattársaim segítségével megszereztük a csapatbajnoki címet. Ezenkívül minden pole pozíciót mi szereztünk meg a szezon folyamán. Ezt követően tavaly amennyi időt lehetett a valós versenyekre való felkészüléssel töltöttem, de ugye mint azóta látjuk, augusztus után nem tudtunk már rajthoz állni az évben. Így október környékétől újra a virtuális pályákat róttam. Ahogy említettem a Codemasters megrendezte a World Seriest tavaly, ahol világszinten az első 30-50 között ingadozott az eredményem.

-Ha végre a valóságban is el indul a szezon mik a terveitek az idei évre?
-Szeretnénk, ha végre üzembiztos lenne az autó. Tavaly Ózdon nagyon nehéz volt úgy menni, hogy bizonyos fokozatokat nem tudtam használni. Rengeteg időt buktunk minden egyes lassú kanyarból kifelé, hát még a rajtoknál. Dolgozunk az autón, amin ez a hosszúra nyúlt téliálom most egy kicsit nekünk talán segít. Ha minden jól megy 4 vagy 5 aszfaltos futamot terveztünk volna idénre, meglátjuk mi lesz ezekből megtartva, és hogy a francia 4 kerekű úrhölgy, hogy fog viselkedni. Nagyon várjuk már az évkezdetet. Szeretnénk kinn a jó időben autózni mi is, ahogy szerintem sokan mások jelenleg. Viszont ezt sajnos nem lehet. Türelmesnek kell lennünk ebben az időszakban. Meglátjuk mi hoz még az idei év. Remélem a valós Eger Rally-n végre tudunk úgy autózni, ahogy mi szeretnénk! Addig is kitartást mindenkinek és ha már nagyon bizsereg a tenyér, gyertek ti Pannuska Dávid és DuEn közös szervezésű versenyeire! 🙂 Más, de mégis nagyon élvezetes!