Skip to content
Főoldal / Amatőr rally / Így látták a versenyzők a Bányásznapi Oroszlány Rallyet

Így látták a versenyzők a Bányásznapi Oroszlány Rallyet

Matics Barbara, ifj. Géringer Zoltán és Békési Lajos mesélt az oroszlányi versenyről.

 

Békési Lajos: „Az oroszlányi versenyt kicsit nagyobb előkészületek előzték meg a szokásosnál….mivel úgy gondoljuk, hogy az autónk most ért el egy fejlettebb szintet, amit ki kéne tudni autózni. Meg kéne vele tanulni ” menni”. 😀  Most először tényleg minden benne volt az autóban, ami kellhet. A technika tökéletesen vizsgázott! Próbáltunk felkészülni mi is, amennyire tőlünk telik. Köszönet navigátoromnak (Horváth Andrásnak), aki remekül „hajtott” amikor kellett. A sofőrnek, azaz jómagamnak kell még tanulni sokat. Tanulni azt, hogy milyen amikor „új” gumival tudunk menni. Nem a legcsilliárdosabb, de új! Külön köszönet érte Jantó Autószervíznek! Az oroszlányi pálya idén is remek kis versenynek adott otthont. Remekül éreztük magunkat, és rettenetesen elfáradtunk 🙂 Köszönet a szervizteamnek, Papp Krisztián, Jantó Attila, Békési Norbert, Salánki Tamás, Jantó Dorina és nem utolsó sorban Ifj. Jantó Titi. Köszönet a rögtönzött segítségért az Osváth Racing-nek! Garatula mindenkinek aki célba ért!!!
Lájkold a csapatot a Facebookon!

 

Bányásznapi Oroszlány Rallye 2016 ifj. Géringer Zoltán-Somodi Attila (Honda Civic))

Ifj. Géringer Zoltán: „Oroszlányról tavalyról jó emlékeim vannak. Jó pályavezetés, a váltakozó aszfalt egy kicsit meg is nehezítette az egész versenyt, a fehér aszfalt kicsit csalóka is tud lenni. Plusz még egy ok volt a motivációra, az a bizonyos vándorserleg hazahozatala, amit az interneten láthattunk mindannyian. Úgy indultunk el, ha ezt a versenyt meg tudjuk nyerni, akkor az mind a régiós, mind az országos bajnokság értékelésében fordulópontot hozhat. Kicsit bealudtunk a reggeli elsőn, látszott is az időeredményen, a második is hasonló volt, de az már kicsit jobbnak ígérkezett. A harmadik gyorsaságin elég jól letaláltunk, a negyedik gyorsaságin furán viselkedett az autó hátulja, mint kiderült bal hátsó defektünk volt. Az utolsó két gyorsaságira hátra egy viszonylag kemény keverékű gumit tudtunk csak felrakni, én sem hittem el, hogy mennyit számít, de az ötödiken rontottunk hat másodpercet. Némelyik kanyarba szebben rajzoltunk, mint sok Lada. A hatodikon szerencsére nem csúszkáltunk annyira, de azzal sem voltam megelégedve. Lényeg a lényeg, sikerült győznünk, ami miatt nagyon boldogok vagyunk! 🙂 Még a MARB-ban három versenyünk van, igyekezni fogunk minél jobban teljesíteni! 🙂 Köszönöm édesapámnak az ismételten kiváló autót!

 

Bányásznapi Oroszlány Rallye 2016 Virág Tamás-Matics Barbara (Lada)

Matics Barbara: „A Szilveszter Rallyn sajnos odaütöttük az autó elejét, így 8 hónapig folytak az autón a munkálatok, teljesen újjá épült kívül-belül. Gyönyörű lett az autó belseje, a külső színéről nem is beszélve! Imádjuk, és örömmel tapasztaltuk, hogy mások is! 🙂 A hétvégén próbáltuk kicsit elhagyni a keresztbe autózást (de ez a közlekedési mód néhány helyen alkalmazható volt, így éltünk is a lehetőséggel, hogy alkalmazzuk! 😉 ) Viszont megpróbálunk így is kicsit eredmény centrikusabbak lenni – ha majd ennek eljön az ideje, és eléggé visszarázódtunk! Míg az autót építettük, nem tudtunk versenyezni sem, szóval az Oroszlány Rallye volt az első megmérettetés az új autóval. Ennyi idő után nem vártunk nagy csodát, egy fajta visszarázódási folyamat első lépése volt ez a verseny mindkettőnk részéről. Nagyon tetszett Nekünk a pálya így „látatlanban” is, hisz Tomi még egyáltalán nem ment itt, semmiféle tapasztalata nem volt, én pedig tavaly indultam itt először Apukámmal. Ennyi idő után végre eljött a pillanat, hatalmas élmény volt a szombati rajtceremónia, jár a piros pont érte Füredi Andrisnak! Hihetetlen volt ennyi ember előtt úgymond „szerepelni”. A vasárnapi nap nagyon jól telt végig, jól éreztük magunkat a versenyen, jó volt a pálya, jó volt az autó, a sofőr, a társaság, viszont a meleg, és a túloldalon való sok várakozás kicsit nyomasztó volt. 🙁 Az első gyorsaságink nagyon görcsös volt mindkettőnk részéről, majd gyorsról-gyorsra egyre jobban rázódtunk vissza Mi is, az autó is, és egyre jobban szoktuk a verseny gumikat is, amikkel eddig még nem igazán versenyeztünk, és egyre inkább sikerült felfogni, hogy most végre versenyben vagyunk. Az 5. gyorsasági volt olyan, hogy Tomi vihogott a beíróban, és én is azt éreztem, hogy ez már szinte majdnem az a kaliberű dolog volt, mint ahogyan kiszállt a legutóbbi, problémamentes verseny után az autóból. Nagyon jó verseny volt, rengeteg tapasztalatot szereztünk, jó tanulópénz volt, és örömmel tapasztaltam, hogy nem sokkal maradtunk el időben azoktól, akik versenyeztek az idő alatt, míg Mi autót építettünk. 🙂 Jó móka volt, jövünk jövőre is! Köszönjük mindenkinek a biztatást, segítséget, szurkolást, főleg a családunknak! Nehéz, de érdemes volt végig csinálni ezt a 8 hónapot!